A paprika nagyon egészséges zöldségféle, vitaminokban rendkívül gazdag, különösen C vitaminban. A burgonyafélék családjába tartozik, mely a paradicsommal egy időben került Amerikából Európába. Valószínűleg Kolumbusz orvosának, Chancának köszönhetően került át Amerikából Európába. Valamennyi faja Közép-, illetve Dél-Amerikából származik. A paprikát kezdetben leginkább dísznövényként termesztették színes bogyójáért; fűszerként csak lassan hódított tért, mivel azt tartották róla, hogy mérgező.

Hazánkban először csak főúri kertekben termesztették. Később a csöves fűszerpaprika olcsó borspótló fűszerként terjedt el vörös törökbors, tatárkabors, pogány bors néven. 

Magyarországi termesztése Szegeden kezdődött. A zölden is fogyasztható nem csípős paprikát Bulgáriából érkező kertészek honosították meg Kalocsa környékén. Kalocsa azóta a „paprika fővárosa”, ahol Paprika Múzeum és Paprikafesztivál is népszerűsíti ezt az egészséges, jótékony hatású zöldséget. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy Szent-Györgyi Albert hazánkban termett paprikával végzett kísérletei nyomán a C-vitamin előállításáért kapta meg a Nobel-díjat.

A paprika vitamin tartalma

Ez a zöldség igen sok A-vitamint és egyes B-vitaminokat tartalmaz. C-vitamin tartalma közismerten magas. Ez elsősorban nyersen érvényesül, bár viszonylag kevés vitamin vész el a héjában, olajban hirtelen kisütött paprikából. Azonos tömegű termés esetén a paprikában kilencszer annyi C-vitamin található, mint a paradicsomban. Az ásványi anyagok közül elsősorban a magnézium, valamint a kálium és a vas jelentős. A paprika remek béta karotin-forrás. A szárítás módozatai közül a napon szárítással őrizhetjük meg leginkább a vitamintartalmat. Erősítő, immunvédelmet fokozó szerek alapanyaga is.

A paprika jótékony hatásai is elsősorban magas C-vitamin tartalmának és a benne található kapszaicinnek köszönhető, mely a csípős ízért felelős.

Jótékony hatásai:

  • immunerősítő
  • fertőtlenítő
  • fájdalomcsillapító
  • vérkeringést fokozó

Azonban a csípős paprikák fogyasztását nem érdemes túlzásba vinni, mert gyomor- és bélgyulladást, vesegyulladást okozhat. Gyomor és nyombélfekély, valamint gyomorsavtúltengés esetén a fogyasztása egyáltalán nem ajánlott.

A paprikák felhasználása, fogyasztása

Az édes paprikát főzelék- és salátanövényként, a csípős fűszerpaprikát megszárítva és porrá őrölve ízesítésként használjuk. A magyaros konyha elengedhetetlen alapanyaga bármely formájában.  

A friss zöldpaprika vízben gazdag; tapintásra kemény, húsa ránctalan. Vitamintartalma és állaga alkalmassá teszi salátába, töltésre és wokban sütésre. A régóta leszedett paprika a tárolás során megfonnyad. Lecsóba és sütéshez ez a minőség is megfelelő.

A paprikák nyersen, sütve-főve, szárítva és őrölve is nagyon népszerűek hazánkban is, ahol már a hungarikumok listájára is felkerült – nem véletlenül. A paprikát június közepétől egészen késő őszig fogyaszthatjuk nyersen, szárítva egész évben vásárolhatjuk.

Elsősorban nyersen, szeletekre vágva, feldarabolás után salátába keverve, esetleg levesben pürésítve is fogyaszthatjuk, de készülhet belőle paprikalekvár is. (Ezt elsősorban a pirosabb színűekből készítik, hogy a színe jobban hasonlítson a dzemhez.) Sült ételekkel együtt sütve kiválóan társul hozzá a gomba, hagyma, fokhagyma, padlizsán és paradicsom is.

Ősszel paradicsommal együtt lecsónak, vagy bármely formában eltehető télire is, megőrizve a nyár ízét.

A TV paprika kiválóan alkalmas arra, hogy megtöltsük. A rizzsel, esetleg kölessel, illetve hússal és sajttal töltött paprikát mártással leöntve, majd sütőben megsütve kellemes nyáresti vacsorát állíthatunk össze.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Paprika

Vissza a kategória cikkeihez